{{Világörökségi helyszín infobox
|név = Valle dei Templi
|kép = Agrigento-Tempio della Concordia01.JPG
|képaláírás = A Concordia-templom
|ország = Olaszország
|világörökség-azonosító= 831
|kategória = Kulturális világörökségi helyszínek
|típus = Kulturális helyszín
|kritériumok = I, II, III, IV
|év = 1997
|pozíciós térkép =
|szélesség =
|szélességi fok =
|szélességi ívperc =
|szélességi ívmásodperc =
|hosszúság =
|hosszúsági fok =
|hosszúsági ívperc =
|hosszúsági ívmásodperc =
|szöveg pozíciója =
|térképfelirat =
}}
A '''Valle dei Templi''' (a. m. '''Templomok völgye''') a [[szicília]]i város magjától délre fekvő, a sziget leglátványosabb, [[Agrigento régészeti lelőhelyei]]hez tartozó műemlékegyüttese. Mindenekelőtt '''Akragasz''' ([[Latin nyelv|latinul]] Agrigentum) maradványait mutatja be, a sziget antik görög gyarmatai legjelentősebb településeinek egyike.
A részben még igen jó állapotban fennmaradt [[Ókori görög művészet|görög templomok]] az akkori görög város nagyságáról, hatalmáról és kulturális virágzásának kiteljesedéséről adnak képet. Bár Akragaszt csak [[I. e. 582|Kr. e. 582-ben]], a [[görög gyarmatosítás]] második hulláma során alapították, hamarosan – elsősorban a [[Himérai csata]] során a [[Karthágó]] feletti győzelem révén – [[Siracusa|Szürakuszai]] után a második legfontosabb görög [[polisz|polisszá]] vált Szicíliában. Jelentőségét mutatja – többek közt – egy sor monumentális templomrom a déli városfal mentén fekvő magaslaton, amely ugyan a régészet nyelvén a „templomok dombja” ([[Olasz nyelv|olaszul]]: Collina dei Templi) nevet kapta, a köznyelv azonban (tekintve a város alatti fekvését) egyszerűen a „Templomok völgye” (olaszul: Valle dei Templi) nevet használja. Ez az általánosan ismert neve ma Agrigento régészeti parkjának is.
E templomok maradványai sorakoznak itt, elsősorban a Concordiáé, amely a legjobb állapotban fennmaradt antik görög templomromok közé tartozik. Agrigento régészeti parkja az antik görög kultúra iránt érdeklődők szentélye, a [[18. század]] közepe óta tartó dél-olaszországi utazások kedvelt célpontja. [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] is leírta az „[[Itáliai utazás]]“ című ''(Italienische Reise)'' művében ide utazásának élményeit.
1997-ben az [[UNESCO]] az agrigentói régészeti övezetet a [[világörökség]] részévé nyilvánította azzal az indokkal, hogy{{refhely|Unesco-Liste|}}
{{Idézet|Akragasz az [[ókor]] egyik legnagyobb városa volt a Földközi-tenger térségének és szokatlanul jó állapotban maradt ránk. A dór templomoknak e nagyszerű sorozata a görög műemlékek és kultúra hírnökei}}
<!-- Itt hagyj ki mindig 2 sort üresen, különben a tartalomjegyzék túl közel kerül a cikk szövegéhez! -->
== Fekvése ==
[[Fájl:Akragas-sitemap-bjs.jpg|bélyegkép|[[Robert Koldewey]] térképe]]
Akragasz városa egy mészkőalapú fennsíkon települt Szicília délnyugati tengerpartja közelében. A fennsíkot három oldalról meredek lejtő határolja, ami jó lehetőséget nyújtott a védekezésre. A platótól keletre a San Biagio (akkori nevén Akragasz) folyó, míg nyugatra a Sant’Anna (Hypsas) folyó övezi a területet. E két folyó egyesül a platótól délre, hogy azután vizük a mintegy 4 km távolságban lévő tengerbe ömöljön.
A plató megközelítőleg négyszög alakú, kiterjedése 2,2 × 1,6 km. Nem sík a felülete, hanem egyfajta medencét alkot kelet-nyugati irányban elnyúlva. Északon és észak-keleten a platót az Athéné-szikla (Rupe Atenea) határolja. Északnyugaton a platóhoz még a hosszan elnyúló Girgenti-dombság csatlakozik, melyen az archaikus időkben [[akropolisz]] állt és amelyen ma Agrigento történelmi városmagva terül el. Délen, a platót alacsonyan határoló dombhát szélén templomsort építettek. Mivel ez a dombvonulat a mai városból nézve völgyben fekszik, így a „Templomok völgyének” nevezik.
== Történelme ==
=== Archaikus kor ===
Akragasz a jelentősebb ógörög városok közt a legfiatalabb Szicíliában. Kr. e. 582 körül Arisztonosz és Püsztillosz [[oikisztész]]ek irányításával [[Gela|Gelából]] és [[Rodosz (település)|Rodoszból]] ide települtek alapították. Feltételezik, hogy a terület már előbb Gela befolyása alá került és a tengerparton volt egy [[empórion (piac)|empórion]], mert különben [[Megara Hüblaia]] telepeseinek nem kellett volna ennyire távolra nyugat felé vonulniuk a lényegesen régebbi [[Szelinunt]] alapítására.
[[Fájl:Pierre Woeiriot Phalaris.jpg|bélyegkép|balra|[[Akragaszi Fálarisz|Fálarisz]], rézkarc a [[16. század]]ból]]
Röviddel a városalapítást követően [[Akragaszi Fálarisz|Fálarisz]] ragadhatta magához a hatalmat. A templomépítésre szánt pénzre rátette a kezét, ebből zsoldosokat bérelt fel és államcsínyt hajtott végre, amellyel a város egyeduralkodójává ([[Türannisz|türannoszává]]) vált. Kr. e. 570-től mintegy 555-ig uralkodott. Hírhedt volt a kegyetlenségéről. Hatalmát messze a sziget belsejéig sikerült kiterjesztenie. Feltételezhető, hogy már az ő uralma alatt felhúzták Akragasz masszív várfalát. Ez lényegében a plató vonalát követi, de magába foglalja a Girgenti-dombot is. Hossza 12 km és az általa körbezárt terület 4,5 km². Kilenc kapu vezetett a városba, amelyek vagy a földfelszín természetes mélyedéseit vagy egy-egy kisebb völgyet használtak ki, helyenként tornyok is védték őket. A főkapun (IV. sz.) át vezetett az út a kikötőbe, E kapu a déli várfalban nyílt és a római idők során a ''Porta Aurea'' nevet viselte. Az I. sz. kapun át vezetett az út Gela felé.
A Girgenti-dombtól az Athéné-szikláig elnyúló akropoliszon a Kr. e. 6. század során Zeusznak és az 5. század kezdetén Athénének szenteltek templomot. A 6. század vége táján épült meg a Héraklész-templom a déli városfal közelében, a Porta Aureától keletre.
Az akropolisz és a déli városfal közti medencében kifejlődött városnak hat főutcája volt ''(Plateiai)'' kelet-nyugat irányban és számos mellékutcája ''(Sztenopoi)'' rájuk merőlegesen. Az így létrejött hosszúkás lakótömbök észak-déli irányban húzódtak.
A városfalon kívül voltak a szántóföldek, amelyeket erődök védtek a támadások ellen. A város jólétét búzaföldek, olaj- és mandulafák, valamint a juhtenyésztés biztosította.
[[Akragaszi Teron|Teron]] lett Kr. e. 488-ban a város [[türannisz|türannosza]], aki a hatalmában lévő területet tovább bővítve Akragaszt Szürakuszai után Szicília második legfontosabb városává tette. 483-ban elűzte [[Himéra]] uralkodóját, [[Himérai Terillosz|Terilloszt]] és a városra kiterjesztette a hatalmát. Terillosz a karthágóiak segítségét kérte, de ezek a [[Himérai csata|himérai csatában]] Terontól és vejétől [[Gelon]]tól, Szürakuszai türannoszától megsemmisítő vereséget szenvedtek.
=== Klasszikus kor ===
[[Fájl:Agrigent Museum Statue Young Man.jpg|bélyegkép|[[Ephébosz]]-szobor (Kr. e. 480–470) Agrigento múzeumában]]
Akragasz gazdagságát jelentősen növelte a Himera melletti csatában szerzett hadizsákmány, a rabszolgákká tett hadifoglyok munkája és a [[Karthágó]] által fizetett hadisarc. Ez megmutatkozott a megindított építkezési projektekben. Teron a déli városfalnál, a Porta Aureától nyugatra óriási templom építésébe kezdett az olimpiai Zeusz tiszteletére. [[Pindarosz]], Teron udvarában időzve, Akragaszt a „halandó városok legszebbikének” nevezte.{{refhely|Pindarosz}}
Teron halála, és fiának [[Akragaszi Traszüdaiosz]]nak elűzése után Akragasz demokráciává vált. A kultúra virágzása az egész 5. századra jellemző. A város gazdagságának forrását ebben a korszakban lényegében a kereskedelem adta. E század második felében épült fel a legtöbb templom a déli városfalnál. Ezek a tengerről érkező látogatóknak a város gazdagságának impozáns képét mutatták. A helybeli filozófus, [[Empedoklész]] ez idő tájt írta, hogy az akragasziak úgy élvezik a luxust, mintha már holnap meg kellene halniuk, de olyan építményeket hoznak létre eközben, mintha örökké élnének. {{refhely|Empedoklész}}
[[Segesta]] Karthágót hívta segítségül Kr. e. 409-ben, az pedig hatalmas offenzívát indított Szicília görög városai ellen. Ennek során Kr. e. 406-ban Akragaszt is lerombolták. A karthágóiak és [[I. Dionüsziosz]], Szürakuszai türannosza közt még ebben az évben létrejött a békekötés következtében Akragasz lakói ismét visszatérhettek városukba, de azt nem erődíthették újra és jóvátételt kellett fizetniük Karthágónak. Ennek folytán Akragasz jelentéktelen faluvá zsugorodott. Bár a várost később ismét felépítették, egykori fényét soha többé nem érhette el.
=== Hellenisztikus kor ===
[[Fájl:Agrigento-Domestic-Quarter-flickr.jpg|bélyegkép|bal|Hellenisztikus lakónegyed]]
[[Timoleon]] Kr. e. 340-ben legyőzte a [[Krimiszoszi csata|Krimiszoszi csatában]] a karthágóiakat és visszaszorította őket Szicília nyugati részébe. Ezután új telepeseket hozott Akragaszba, hogy így a várost ismét életképes [[Polisz|polisszá]] tegye. A régi házak alapzatán felépítették az újakat. Ezzel a már létező [[hippodámoszi rendszer]]t megőrizték.
A Kr. e. 3. században [[Akragaszi Phintiasz|Phintiasz]] (289-279 közt) türannosz hatalma alá került Gela is, amelyből Akragasz városa származott. Phintiasz leromboltatta Gelát és lakóit a mai [[Licata]] területén telepítette le.
Az [[első pun háború]] során Akragaszt Kr. e. 261-ben a rómaiak lerombolták, lakóit eladták rabszolgának. Kr. e. 255-ben a karthágóiak visszafoglalták, ami azonban további rombolást hozott magával. Kr. e. 210-ben végleg római uralom alá került a város, és sarc fizetésére kötelezett ''[[civitas]]'' lett belőle.
=== Róma uralma alatt ===
[[Fájl:Agrigent Museum Sarkophag III v Chr.jpg|bélyegkép|Római szarkofág (Agrigento, régészeti múzeum)]]
A [[Római Birodalom|rómaiak]] az ''Agrigentum'' nevet adták a városnak és új bevándorlókat telepítettek le benne. A középületek és a lakóépületek a görög város maradékán túl terjedtek a lejtős területen. A rómaiak nem építettek nagy templomokat, hanem a leromboltak közül néhányat újra felhúztak, valamelyik római istenségnek szentelve őket.
[[Augusztusz]] császár közigazgatási reformja során Agrigentum a [[municipium]] rangjára emelkedett.
A [[Római császárkor|császárság korában]] Agrigentum ismét vagyonos és jelentős várossá fejlődött. Újabb rombolásokat 439-ben, a [[vandálok]] betörései okoztak.
A [[Bizánci Birodalom|bizánci]] korszakban a város egyre jobban elnéptelenedve, megint jelentéktelen faluvá vált. Az [[arabok]]tól tartva, akik a [[8. század]] elejétől raboltak a területen, a lakók az antik városból a Girgenti-dombra települtek át.
=== Felkarolják az újkorban ===
A [[középkor]]ban és az [[újkor]]ban az antik építményekre kevés figyelem fordult. Szétestek és gyakran csak „kőbányaként” szolgáltak. Csupán a Concordia-templomot őrizték meg olyanformán, hogy átépítették keresztény templommá és mint ilyet használták kultikus célokra, a [[17. század]]ig. Ez a templom csaknem teljes épségében ránk maradt. Csak amikor a [[18. század]]ban a [[klasszicizmus]] révén ismét általános érdeklődés ébredt az [[Ókori Görögország|antik görög kutúra]] iránt, kkapott az egykori Akragasz újra figyelmet. Ekkor a Concordia-templomot még eredeti funkciójában, azaz templomként használták és az oszlopokat, az [[architráv]]ot a Héra-templom északi oldalán ismét felállították. Mivel Görögország akkor az [[oszmán birodalom]] része volt, oda igen nehéz volt az utazás, az antik görög kultúra iránt érdeklődők dél-Itáliába és Szicíliába utaztak, hogy megtekintsék az egykori görög kolóniák maradványait. Agrigento régészeti lelőhelyeinek felkeresése ezeknek az utazásoknak elhagyhatatlan részét képezte.
[[Fájl:Jacob Philipp Hackert 006.jpg|bélyegkép|Jacob Philipp Hackert festménye a templomok dombjáról (1778)]]
Németországban a 18. században váltak ismertté ezek az antik helyek, mindenekelőtt [[Johann Wolfgang von Goethe]] ''[[Itáliai utazások]]'' (németül: Italienische Reise){{refhely |Spiegel}} írása révén és [[Johann Gottfried Seume]] ''Séta Szirakúzába'' (németül: Spaziergang nach Syrakus) {{refhely |Spiegel2}}írása révén. [[Christoph Heinrich Kniep]], a Goethét olaszországi útján kísérő grafikus rajzokat készített. Festményeket alkottak az antik épületekről [[Jacob Philipp Hackert]] és [[Ferdinand Georg Waldmüller]] festők. Megjelent [[Johann Joachim Winckelmann]] műve: ''Észrevételek a szicíliai Girgenti templomainak építőművészetéről'' (németül: Anmerkungen über die Baukunst der Tempel zu Girgenti in Sizilien). Építészek és az építészettel foglalkozó kutatók - [[Leo von Klenze]], [[Friedrich von Gärtner]] és [[Karl Friedrich Schinkel]] - keresték fel dél-itáliai és szicíliai tanulmányútjaikon Agrigentót.
A 19. században sikeresen vizsgálták meg ezeket az antik építészeti emlékeket. Az első részletes ásatásokat [[Domenico Lo Faso Pietrasanta]] vezetésével a század harmincas éveiben végezték. Ekkor állították fel a Dioszkuroszok templomának egyik sarkát. A mai szakemberek szerint ezt elrontották, mert láthatólag a szomszédos építmények (talán az L-templomé) és különböző stíluskorszakok elemeit használták fel. A 19. században a várost megörökítő festőkhöz tartozik [[Caspar David Friedrich]] és [[Christian Wilberg]].
[[Fájl:Schubring-Akragas-map-1.jpg|bélyegkép|balra|A régi Akragasz [[Julius Schubring]] által készített térképe]]
[[Julius Schubring]] leírta a ''Történelmi topográfia'' (Historischen Topographie) című művében az antik városok helyét. Az 1890-es években [[Robert Koldewey]] és [[Otto Puchstein]] két utazást tettek Dél-Itáliában és Szicíliában, melyek során felmérték Akragasz templomait és leírták őket. Koldewey a templomokról rajzokat és alaprajzokat is készített. Kettejük közös munkája a ''Dél-Itália és Szicília görög templomai'' (Die griechischen Tempeln in Unteritalien und Sicilien) nagyrészt még ma is érvényes alapművévé vált az antik városok tudományos vizsgálatainak.
További ásatásokat végeztek [[1920]] és [[1930]] közt [[Pirro Marconi]] vezetésével. Ekkor a Héraklész-templom déli oldalának nyolc oszlopát ismét felállították. Sir [[Alexander Hardcastle]] támogatta ezeket a munkálatokat; egész vagyonát a régészet szolgálatába állította.
A [[Agrigento Regionális Régészeti Múzeuma|Régészeti Múzeum]] felépítésével lehetővé vált [[1968]]-ban, hogy az antik város területén talált leleteket a korábban széttagolt gyűjteményekből egyetlen központi helyen elérhetővé tegyék a nagyközönség számára.
=== A legújabb karbantartási lépések ===
[[Fájl:Agrigento Concordia Tempel mit Geruest.jpg|bélyegkép|A Concordia-templom színes rekonstrukciója]]
Akragasz templomai mészkő alapúak. Ez okozza a környezeti és időjárási behatásokkal szembeni érzékenységüket. 2005-ben az [[Európai Unió]] támogatásával átfogó karbantartási munkákba kezdtek, amelyek 2007-ig eltartottak. A cél az építmények állagának megőrzése volt a további széteséstől.
A munkálatok idejére a templomot körbeállványozták, s hogy a látogatókat némiképp kárpótolják, az állványt fedő szöveten a Concordia-templom eredeti színes állapotának rekonstrukciója volt látható.
A régészeti parkot azonban nem pusztán a széteséstől kell védeni, hanem amiatt is, hogy az antik város területének részeit építési területnek nyilvánították, sőt részint már be is építették. Illegális építményeket is felhúztak itt. Ez heves vitát váltott ki arról, hogyan lehet az antik várost jobban védeni és a múlt építési bűneitől megszabadulni.
== A templomok különlegességei ==
Akragasz legtöbb temploma ugyanúgy, mint Szicíliáé, dór stílusú [[peripterosz]], csarnoka gyűrű alakú. A [[Naosz (szentély)|naoszt]], vagyis a belső épület magvát a [[Cella (építészet)|cellával]] körülveszi egy sor oszlop, amelyek a tetőzet gerendázatát és magát a tetőt tartják.
Akragasz legrégebbi templomai a Kr. e. 6. évszázadban létesültek az akropoliszon, amely a Girgenti-dombtól az Athéné-sziklákig nyúlik. Az 5. évszázad során a déli magaslatokon, a városfal mentén egy sor templom létesült. Ezek a tenger felől nézve impozáns sziluettet alkottak.
Az itteni templomok építési anyagaként mészkő szolgált – nem úgy, mint például az athéni Akropoliszé, amely [[márvány]]ból épült –, amit a közeli folyóvölgyben bányásztak. Végül a [[mészkő (kőzet)|mészkövet]] [[stukkó]]val borították, így kölcsönözve neki márványhoz hasonló megjelenést. Bizonyos elemek színesek voltak.
[[Fájl:Koldewey-Akragas-Temple-of-Concord-scheme.png|bélyegkép|A Concordia-templom alaprajza (Robert Koldewey munkája)]]
A templomok tervezése során – másként, mint a görög anyaországban – Akragaszban is, miként Magna Graecia legtöbb más városában is, hangsúlyos a templom bejárata. Ez az oldal, amely legtöbbször a keleti, széles fedetlen lépcsősorral rendelkezik, és ez előtt áll egy nagy áldozati oltár, mely a Héra-templomnál különösen erős benyomást kelt. Ez volt az az oltár, amely körül a közösségi ceremóniákat tartották meg, és rajta az isteneknek marhákat áldoztak.
Ugyanúgy, mint az anyaországban, Akragasz klasszikus korszakának templomai hat oszlopból álló oszlopcsarnokot tartalmaznak a rövidebbik oldalukon, a hosszabbikon pedig 13-at, miközben Szicíliában különben a 6×14 vagy akár 6×15 oszlop volt szokásban. A [[pronaosz]] és a cella közt két nagy pillér állt, mely őket elkülönítette, ezek belsejében egészen a tetőzetig lépcsők vezetnek. Akragasz legtöbb templomában azonban hiányzik az egyébként Szicíliában szokásos [[adüton]].
Az Olümpieion abban különbözik, hogy karthágói elemeket is tartalmaz (például pilléreket oszlopok helyett). Szándéka szerint a Karthágó feletti győzelem dicsőítését szolgálja.
A templomok névadása nagyobb részt a [[reneszánsz]] idejében történt. Az egyes görög, vagy római istenségekhez rendelésük részben történelmileg megalapozott (például a Héraklész-templom és az Olümpieion esetében), részben alapul szolgáltak ehhez az ott talált áldozati ajándékok (például a Démétér-templom és a khtonikus istenségek szentélye), részben pedig vagy megkérdőjelezhetők (a Héra-templom estében) vagy pedig teljesen önkényesen megvalósultak (ilyen a Dioszkuroszok temploma és a Concordia). Pirro Marconi olasz régész az 1920-as években végzett ásatásai során puszta betűjelekkel látta el a templomokat, ugyanúgy, ahogyan ezt [[Selinunt]]ban is alkalmazták. Ezek azonban nem érvényesültek a tradicionális elnevezésekkel szemben. Ugyanígy [[Biagio Pace]] kísérlete is meghiúsult, aki a ránk maradt kultuszok alapján próbálta meg a templomokat besorolni{{refhely | Biagio Pace}} (például Héra-templom – Poszeidon, Concordia-templom – Dioszkuroszok), alulmaradt az általános nyelvhasználatért folytatott küzdelemben.
Az itt következő táblázat időrendi áttekintést nyújt Akragasz templomairól. Az alapterületet a [[sztülobatész]] szélességének és hosszának szorzata adja. * jelöli a rekonstruált értékeket, mivel a sztülobatész nem maradt fenn.
{| class="wikitable"
! Templom
! Helye
! Épült
! Típus
! Alapterület
! Oszlopok
! Megjegyzések
|- valign="top"
| [[#Akropolisz|Zeusz-templom]]
| Akropolisz
| Kr. e. 6. sz.
|
|
|
|a [[Agrigento katedrálisa|San Gerlando-katedrális]] alatt gyanítják
|- valign="top"
| [[#Héraklész-templom|Héraklész-templom]] (Templom A)
| Templomok völgye
| Kr. e. 500 körül
| dór peripterosz
| 25,34 × 67,00 m
| 6 × 15
| 8 oszlopot a 20. században ismét felállítottak ([[:Fájl:Agrigento-TempleA-Plan-bjs.png|Alaprajz]])
|- valign="top"
| [[#Akropolisz|Athéné-Templom]] (Templom E)
| Akropolisz
| Kr. e. 5. sz. elején
| dór peripterosz
| 15,10 × 34,70 m
| 6 × 13
| A S. Maria dei Greci templomot építették föléje ([[:Fájl:Koldewey-Akragas-Maria-dei-Greci.png|Alaprajz]])
|- valign="top"
| [[#Olympieion|Olümpieion]] (Templom B)
| Templomok völgye
| Kr. e. 480 k.
| dór templom pszeudoperisztázzal
| 56,30 × 112,60 m
| 7 × 14
| pszeudoperisztáza pillérekből áll, applikált féloszlopokkal, a köztes tereket falak zárják le, [[Atlasz (építészet)|telamonokon]] nyugszik a gerendázat ([[:Fájl:Agrigento-TempleB-Plan-bjs.png|Alaprajz]], [[:Fájl:Koldewey-Akragas-Olympieion-side-view.png|Oldalnézet]], [[:Fájl:Agrigent Model Zeus-Tempel.jpg|Modellje]])
|- valign="top"
| [[#Akropolisz|Démétér-templom]] (Templom C)
| Akropolisz
| | Kr. e. 480–470
| dór ante-templom
| 13,30 × 30,20 m
| –
| San Biagio templomát emelték fölé ([[:Fájl:Koldewey-Akragas-San-Biagio.png|Alaprajz]])
|- valign="top"
| [[#Dioszkuroszok temploma|Dioszkuroszok temploma]] (Templom I)
| Templomok völgye
| Kr. e.5. sz. közepe
| dór peripterosz
| 13,86 × 31,70 m
| 6 × 13
| A 19. században a sarok helyreállítva
|- valign="top"
| [[#A khtonikus istenségek szentélye|A khtonikus istenségek szentélye]] (Templom L)
| Templomok völgye
| Kr. e.5. sz. közepe
| dór peripterosz
| 17,20 × 38,80 m*
| 6 × 13
|
|- valign="top"
| [[#HéraTemplom|Héra-templom]] (Templom D)
| Templomok völgye
| Kr. e. 460–450
| dór peripterosz
| 16,90 × 38,15 m
| 6 × 13
| a 18. században az északi oldali oszlopokat és az architrávot helyreállították ([[:Fájl:Agrigento-TempleD-Plan-bjs.png|Alaprajz]])
|- valign="top"
| [[#Weitere Bauwerke|Asklepiosz-templom]] (Templom H)
| az antik várostól délre
| Kr. e. 5. sz. 2. fele
| dór ante-templom pszeudo-opisztodomosz
| 10,70 × 21,70 m
| –
|
|- valign="top"
| [[#Concordia-templom|Concordia-templom]] (Templom F)
| Templomok völgye
| Kr. e. 440 k.
| dór peripterosz
| 16,92 × 39,44 m
| 6 × 13
| Szicília legjobb állapotban megmaradt temploma ([[:Fájl:Agrigento-TempleF-Plan-bjs.png|Alaprajz]], [[:Fájl:Agrigento Concordia Tempel mit Geruest.jpg|Színes rekonstrukció]])
|- valign="top"
| [[#Weitere Bauwerke|Héphaisztosz-templom]] (Templom G)
| Az antik város délnyugati szeglete
| Kr. e. 430 táján
| dór peripterosz
| 17,06 × 35,19 m*
| 6 × 13
|
|- valign="top"
| [[#Poggetto San Nicola|Phalarisz oratoriuma]]
| Poggetto San Nicola
| Kr. e. 2. sz.
| ion prosztülosz
| 5,30 × 8,50 m
| 4
|
|}
== A „Templomok völgye“ ==
[[Kép:Akragas-Didrachme.jpg|bélyegkép|balra|Didrachma sassal, „AKRA“ felirattal és folyami rákkal (Kr. e. kb. 490–483)]]
A '''Templomok völgye ''' (''Parco Archaeologico e Paesaggistico della Valle dei Templi di Agrigento'', röviden ''Parco Valle dei Templi Agrigento'') a régi Akragasz legjelentősebb maradványait tartalmazza, a déli városfal mentén álló templomsort. Sőt, a khtonikus istenségek szentélyét is magába foglalja, habár azok még a görög telepesek előtti időből valók.
A „Templomok völgye” ''(Valle dei Templi)'' megjelölés félrevezető, mert a környezetből kiemelkedő magaslaton húzódik a templomok sora és mindenekelőtt ennek déli dombvonulatát öleli fel. A megjelölés a mai városból való rálátás következménye, mely az egykori akropoliszon létesült és onnan nézvést a templomok tényleg egy völgy peremén állnak. A megjelölést ma részint a templomsorra, részint az akropolisztól délre fekvő városrészre alkalmazzák.
A régészeti park logója egy rák, Akragasz folyam-istenének szimbóluma, ami után az antik görög város a nevét kapta. Az antik Akragaszban talált pénzdarabok közül sok viseli ezt a szimbólumot.
A Via Passegiata Archeologica a régészeti parkot két részre osztja. Itt parkolóhely vár ránk és bejárat, amely a park mindkét részéhez használatos. A nyugati részben mindenekelőtt a Zeusz-templom, a Dioszkuroszok temploma és a A khtonikus istenségek szentélye, a keletiben a Herkules-templom, a Concordia és a Héra-templom áll.
=== Olümpieion ===
[[Kép:Agrigent Ruine Zeustempel.jpg|bélyegkép|Az olümpiai Zeusz templomának romjai]]
Rögtön a park nyugati részéhez vezető bejárat mögött rábukkanhatunk egy templom romhalmazára. Ez az '''Olümpieion''' (más néven ''az olimpiai Zeusz templomának romja''). [[Akragaszi Teron|Teron]] türannosz emelte ezt a templomot Kr. e. 480 körül a Karthágó feletti, [[Himérai csata|himérai csatában]] elért győzelem emlékére. Hivatva volt a görög szellem győzelmét hirdetni a barbárok felett. A történész, [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] tanúsítja, e templomot [[Zeusz]]nak szentelték. Ő adott egy leírást is a templomról. A [[sztülobatész]] mérete 52,74 × 110,10 m volt és ezzel az akragaszi olümpieion az antik görögök legnagyobb [[Oszloprend|dór]] temploma volt, sőt valamennyi templom közt a harmadik legnagyobb.
Még ma is felismerhető a templomtól keletre az a hatalmas oltár, amelyen egyidejűleg 100 bikát áldoztak fel [[hekatombé]], szertartás keretében. Az alaprajzon (lásd [[:Fájl:Agrigento-TempleB-Plan-bjs.png|a rajzot]]) mutatja a templom karthágói építési módját (a pillér-teremnek).
A templom alapja ([[krepidóma]]) ötlépcsős volt. Az alaprajz (lásd [[:Fájl:Agrigento-TempleB-Plan-bjs.png|az ábrát]]) mutatja: a templom építői karthágói építési módot követtek a pillér-csarnok építésekor. A [[cella (építészet)|cella]] két sor pillérből állt, 12 illetve 21 m magas pillérek voltak ezek, melyeket a pillérek magasságának felét elérő falak kötöttek össze. A peripterosz 7 × 14 darab mintegy 17 m magas pillérből állt, amelyek elé féloszlopokat applikáltak. Utóbbiak mintegy 4 m átmérőjűek voltak az alsó végüknél. A pilléreket a rajtuk áthaladó fal kötötte össze, ezért beszélünk itt [[pszeudoperipterosz]]ról. A templom csarnokát tető fedte, de a [[cella (építészet)|cella]] esetében abból indulhatunk ki, hogy felfelé nyitott volt. Mivel a templom homlokzatán középütt pillér állt, ezért a bejáratot a keleti oldal sarkainál két kis kapu képezte, vagyis előbb az oldalhajókba jutottak be. További kis bejáratot sejtenek a déli oldal középső pillérpárja közt.
[[Fájl:Agrigento Telamon.jpg|bélyegkép|bal|Telamon másolata]] E templom további különlegességei voltak a csaknem 8 m magas [[Atlasz (építészet)|telamonok]], a falak felső részén állították fel őket és a gerendázat terhének tartása volt a feladatuk (lásd [[:Fájl:Koldewey-Akragas-Olympieion-side-view.png|ezt a rajzot]]). Karthágói jegyeik voltak és a legyőzött barbárokat szimolizálták, akiknek rabszolgamunkával kellett a győztes görögöket szolgálniuk. A keleti timpanonon látható volt az olimpiai istenek és a titánok harca. Ez is erre vonatkozó célzás. [[Rafaello Politi]] – aki festő és régész is volt – 1825-ben az egyik telamont ismét összeállíttatta, ez ma Agrigento régészeti múzeumában látható, de egy másolata a régészeti parkban fekszik ma is.
Kr. e. 406-ban a karthágóiak elfoglalták Akragaszt és a még nem teljesen kész templomot lerombolták. Emiatt is és azért is, mert viszonylag kis kövekből építették meg, melyek gyorsan értékesíthetők voltak, az egykor monumentális Olümpieionból csak az alap és néhány oszlop ill. oszlopfő maradt fenn.
=== Dioszkuroszok temploma ===
[[Fájl:Temple of the Dioscures 2009.jpg|bélyegkép|egyenes=.67|A Dioszkuroszok templomának felállított sarka]]
Az Olümpieiontól nyugatra egészen az egykori V-ös kapuig húzódik egy városrészlet, benne lakóházak maradványaival. Északra felvonulásokra szolgáló utca vezet e lakónegyed mentén a kapuig és ott a '''Dioszkuroszok templomá'''hoz ér el. Ez a név önkényes névadás eredménye volt. Bár antik forrásokból ismerjük, hogy Akragaszban a [[Dioszkuroszok]]at, vagyis Kasztór és Polüdeukész ikreket tisztelték. Újabb ismereteink szerint mégis az a valószínűbb, hogy a mai „Concordia-templomot“ szentelték nekik.
A Dioszkuroszok templomát a Kr. e. 5. század közepén dór stílusú peripterosszal és a Concordia-temploméhoz hasonló [[:Fájl:Agrigento-TempleF-Plan-bjs.png|alaprajzzal]]. A 19. században az észak-nyugati sarkot [[Valerio Villareale]] szobrász és [[Saverio Cavallari]] építész ismét felépítette. Bár ez a rekonstrukció nagyon festői és így Agrigento ismertető jegyévé, legtöbbet fényképezett objektumává vált, a szakmai világ mégis elutasítja, mert különböző építési stílushoz tartozó építőelemek keveréke.
A templom területén számos oszlop szeletei találhatók, ezek az oszlopok eredetileg a körcsarnokot képezték. A templomtól keletre még felismerhető az oltár.
=== A khtonikus istenségek szentélye ===
[[Fájl:Agrigento Heiligtum der chthonischen Gottheiten Fundament.jpg|bélyegkép|balra|Oltárok a khtonikus istenségek szentélyében]]
A Dioszkuroszok temploma [[temenosz]]on áll, amely Agrigento legrégebbi ismert kultikus helye. Már a nagy templomok megépítését megelőzően is itt imádták isteneiket a görögök, sőt gyanítható, hogy már az őket megelőzően itt élő [[szikánok]]nak is kultikus helye volt ez.
Ezen a temenoszon találhatók a Dioszkuroszok templomától délre további peripterosz maradmányai vannak (templom L), mely röviddel a dioszkuroszoké után épült és alaprajza is hasonló, bár nagyobb a mérete.
E két templom feltehetően korábbi kultikus helyek maradványai fölé épült.
[[Fájl:Agrigento-Marconi.png|bélyegkép|[[Pirro Marconi]] rekonstrukciója a khtonikus istenségek szentélyéről]]
A szentély északi részén találhatók még ma is olyan kultikus helyek alapjai, amelyek a Kr. e. 6. század első feléből valók, azaz röviddel a város alapítását követően épültek meg. A görögök itt a földhöz kötődő, vagyis [[khtonikus istenek]]et tisztelték, elsődlegesen a földanyát és termékenység-istennőt, [[Démétér]]t, valamint lányát [[Perszephoné]]t, de ugyanígy [[Hekaté]]t és [[Hadész]]t is. Erről kapta ez a körzet a '''khtonikus istenségek szentélye''' nevet.
E kultikus hely közepén van egy kerek és egy négyszögletes oltár. A kereknek a közepén mélyedés van, mely valószínűleg folyékony áldozati ajándékokat, vagy pedig az áldozati állatok vérét fogta fel. Ezek körül az oltárok körül sorakozik egy [[megaron]] formájú épület [[pronaosz|pronaosszal]], egy [[cella (építészet)|cella]] és egy [[adüton]]. Kettő közülük kelet-nyugati egy pedig észak-déli irányulású. Ez utóbbihoz kultikus épület illeszkedik keresztbe állított cellával, amelynek előcsarnoka van, ennek frontján négy pillérrel. Északon áll egy további, labirintushoz hasonló kultikus épület, oldalsó termében négyszögletes oltár van , de az utolsó elérhető termében már az oltár kör alakú.
=== Kolümbétra kertjei ===
A khtonikus istenségek szentélyétől északnyugatra völgymélyedés, amely az antik város magaslatának természetes vízelvezetését képezte, vágja át a déli dombvonalat. Feltevések szerint itt volt egykor a kolymbétra nevet viselő nagy vízgyűjtő medence, mely a város vízellátását szolgálta. Feltevések szerint [[Akragaszi Teron]] uralma alatt hozták ezt létre.
A völgymélyedés lassú folyamatban termőfölddé alakult át és benne gazdag gyümölcsös- és zöldségeskertek jöttek létre. Ezeket neveztéke el '''Kolümbétra kertjeinek'''. Ma itt citrom- és narancsfák állnak, valamint füge-kaktuszok, mandula- és olajfák, amelyek részben több évszázadosak. A még ma is látható földalatti csatornák és vízvezetékek az antik várost látták el vízzel, ma pedig e kerteket.
=== Héraklész-templom ===
[[Fájl:AgrigentoTemples-pjt2.jpg|bélyegkép|balra|350px|A Héraklész-templom]]
Ha visszamegyünk a bejárathoz és átmegyünk az úton a park keleti részébe, akkor előbb a '''Héraklész-templom'''nak a IV-es kapu (Porta Aurea) melletti maradványait láthatjuk. [[Marcus Tullius Cicero]] - ő volt Kr. e. 75-ben [[Szicília]] [[quaestor]]a - tanusítja azt, hogy a templomot [[Héraklész]]nak szentelték. [[Gaius Verres]] elleni vádbeszédei egyikében tudósít egy hatalmas bronz szoborról, mely Héraklészt ábrázolta az [[agora]] közeli templomban (ez az alsó agora a IV-es kaputól északra). A szobrot a zarándokok kezei az ajkán és az állán fényesre koptatták. Verres a vád szerint ezt el akarta rabolni.
A Héraklész-templom a legöregebb a déli városfalnál állók közt és még az archaikus időkből való, a Kr. e. 5.század kezdetén épült három fokú alépítményre. [[:Fájl:Agrigento-TempleA-Plan-bjs.png|Alaprajza]] mutatja a Szicíliában oly megszokott, de nem az agrigentói templomokra jellemző kiterjedésű körcsarnokot 6 × 15 oszloppal. Az előcsarnok és a hátsó csarnok (a [[pronaosz]] és az bzw. [[opisztodomosz]], illetve az elülső és hátulsó oszlopsor között) két oszlopköz mértékű mélységet mutat. Viszont az adott korban Szicíliában már megszokott [[adüton]] hiányzik.
A templom romjai szétszórva fekszenek a teljes területen, köztük például néhány [[oszlopfő]], amelyen még olyan stukkókat találhatunk, amelyek egykor az egész templom körül léteztek. A déli oldal nyolc oszlopát 1924-ben ismét felállították (az északi oldal oszlopainak csonkjait már a 19. században).
A templom közelében különös nyomokat találunk: a kocsik kerekei által kikoptatott vájatokat az úton (hasonlók [[Málta]] vagy [[Pompeii]] útjain találhatók).
=== Concordia-templom ===
[[Fájl:Sommer, Giorgio (1834-1891) - Agrigento, Tempio della Concordia.jpg|bélyegkép|A Concordia-templom, fénykép a 19. századból]]
A '''Concordia-templom''' az athéni [[Héphaiszteion]] és a [[Paestum]]ban található Poseidon templom mellett a legjobb állapotban fennmaradt ógörög templomok közé tartozik. Neve önkényes. Alapja egy a közelében található római felirat, amelyen az Agrigento lakói közti harmonikus viszonyról (latinul concordia) esik szó.
Ezt a templomot kb. Kr, e. 440 és 430 közt építették fel rendkívül egyenetlen területen, ezért olyan alapra emelték, amely a sziklás talaj egyenetlenségeit kiegyenlíti.
[[:Fájl:Agrigento-TempleF-Plan-bjs.png|Alaprajza]] Akragasz adott időszakának szokott építészeti formáját mutatja, amit már [[#A templomok különlegességei|korábban már leírtunk]] : pronaosz, naosz, opisztodomosz és 6×13 oszlopból álló oszlopcsarnok.
[[Fájl:Agrigent BW 2012-10-07 13-09-13.jpg|bélyegkép|balra|A Concordia-templom 2012-ben]]
A Concordia-templom Akragasz legprecízebben megépített temploma. Az oszlopok tengelyeinek távolsága csupán 5 mm ingadozást mutat. A dór templomok sarkainak konfliktusát szokatlan módon oldották fel: mind a négy sarok dupla koncentrációt mutat, ami annyit tesz, hogy mindkét külső oszloptengely-távolság szorosabb, ugyanakkor a metopék szélesebbek, amivel a széleken harmonikus hatást értek el. A kutatások jelen állapota szerint a templom alsó részét fehér stukkó díszítette, a frízt és a timpanont erőteljes színekkel festették. Márványból voltak a fedőcserepek.
Agrigentum püspöke, Gregorius a templomot 597-ben átépíttette bazilikává, azután Péter és Pál apostoloknak szentelte. A cella falait mindkét oldalán hat boltívvel áttörték és az oszlopok közötti teret befalazták úgy, ahogyan ezt a szirakúzai katedrálisnál ma látható. A bejáratot a nyugati oldalon létesítették és ennek érdekében a naosz és az ophistodom közti válaszfalat lebontották. A sekrestye az egykori pronaoszban kapott helyet. A templom belsejében két pun istenség álló képeit találták, ezeket eltávolították. Emiatt az a feltevés, hogy már a görög idők során két istenséget imádtak itt és hogy eredetileg ezek a dioszkuroszok voltak.
A templomot egészen a 17. századig tovább használták a város feladását követően is. 1748-ban ismét profán hellyé tették, majd ezt követően messzemenően visszaállították eredeti állapotát.
=== Kora keresztény nekropolisz ===
[[Fájl:Agrigent Necropoli Paleocristina.jpg|bélyegkép|balra|A kora keresztény [[nekropolisz]]]]
A Concordia-templom körül van ez a [[nekropolisz]]. A legkorábbi sírok a Concordia-templom és a Héraklész-templom közt találhatók és abból a Kr. e. 4. és 5. század közti időszakból valók , míg a legfiatalabb már a Kr. u. 9. századi. A sírokat a dombvonulat mészkövébe vájták és lefelé terjednek tovább. Az emrióhoz hasonló elhelyezésű halottak számára rövidebb sírok is léteznek.
Fragapanegrotte nevű [[katakomba|katakombába]] vezető folyosó vágja ketté a nekropoliszt. A 4-5. századból származik ez a katakomba. Ezek falába sírokat, [[Arkoszólium|arkoszol]]okat vájtak. Maguk a katakombák azonban nem nyilvánosak.
=== Városfalak ===
A Concordia-templom közelében a régi városfalak még ma is erős benyomást gyakorló maradványait találhatjuk. Ezek itt a város déli oldalán nem mind kőblokkokból álltak, hanem egyenesen a sziklából vésték ki őket, a felesleget mindkét oldalon függőlegesen lebontva. Valamivel több mint 1 m vastagok alul ezek a maradványok. Belső oldalukba [[Arkoszólium|arkoszóliákat]] véstek bele, melyek a bizánci időkből származnak.
=== Héra-templom ===
[[Fájl:Agrigent BW 2012-10-07 12-24-45.JPG|bélyegkép|balra|A Héra-templom]]
A plató délkeleti sarkában találjuk a templomsor utolsó tagját a '''Héra-templomot''', aminek még a lakiniai Héra (vagy lakiniai Júno) neveket is adták. Ennek ellenére nem tudjuk, valójában melyik istenségnek szentelték. A [[Héra]] név összecserélésből adódik. A [[Calabria|calábriai]] város [[Crotone]] közelében lévő Héra-templommal cserélték össze.
A Héra-templom Kr. e. 460 és 450 között épült fel, mint dór peripteros 6 × 13 oszloppal. Négylépcsős alépítményre ([[krepidóma]]) emelték, amely – mint a Concordia templomnál is láttuk – a sziklás talaj egyenetlenségét kiküszöbölő alapra támaszkodik. [[:Fájl:Agrigento-TempleD-Plan-bjs.png|Alaprajza]] nagyjából megfelel a Concordia-temploménak.
A dór templomokra jellemző sarok-konfliktus feloldásának módja azonban más: az északi, déli és nyugati oldalak sarkaiban csak a legutólsó oszloppárok tengelytávolsága rövidül, míg a keleti oldalon, azaz a főoldalon a középső oszloppár tengelytávolsága kisebb.
Kr. e. 406 körül a karthágóiak fölgyújtották, a Kr. e. I. században a rómaiak újjáépítették. Ennek során az eredeti márványcserepeket égetett agyagból készültekkel helyettesítették.
Már a 18. században megkezdték az oszlopok újbóli felállítását. A kör alakú csarnok egykor 34 oszlopából ma 25 áll. Az északi, hosszabbik oldalon valamennyi oszlop rendelkezik oszlopfővel és egy architráv is a helyére került. A pronaosz és opisztodomosz [[ante]]falai, valamint a cella falai és oszlopainak töve fennmaradt.
A templom keleti oldala előtt [[oltár]] van, amely a maga 29,3 × 10 m kiterjedésével csaknem olyan nagy, mint a cella (erre merőlegesen áll). [[Ciszterna|Ciszternát]] találtak e templom nyugati oldalának közelében.
== Poggetto San Nicola ==
[[Fájl:Agrigent Museum Innenhof.jpg|bélyegkép|balra|A régészeti múzeum belső udvara]]
Az antik városnak nagyjából közepén emelkedő kis dombot a '''Poggetto San Nicola''' (San Nicola magaslatnak) nevezik. Ezen áll [[Agrigento Regionális Régészeti Múzeuma]] és a San Nicola-templom. A hellén-római időszakban itt volt a város igazgatásának centruma, amiből többet kiástak: például az [[ekklésziasztérion]]t és a [[buleutérion]]t. Gyanítják, hogy itt volt az úgynevezett „felső“ agora, míg az „alsó“ agora a Herkules-templomtól északra, a déli dombvonulat lábánál volt.
A '''[[Agrigento Regionális Régészeti Múzeuma|régészeti múzeum]]''' 1967-ben létesült. Részben egy a 13. századból származó [[ciszterciek|cisztercita]] rendi [[kolostor]] romjain építették fel. Túlnyomórészt Agrigento és környéke leleteit mutatja be egészen a római korszakig terjedően. A bejárati térben van az antik Agkragaszt bemutató modell. Itt állítottak ki többek közt számos [[Ókori görög művészet#Klasszikus kor|vörös és fekete figurákkal díszített]] görög [[váza|vázát]], különböző templomokból származó oroszlánfejeket, amelyek [[vízköpő]]ként funkcionáltak, áldozati adományokat a szentélyekből, az ásatások során a házakban talált mozaikokat. A legismertebb kiállítási tárgyak az Olümpeionból származó [[Atlasz (építészet)|telamon]], [[ephébosz]] márványszobra és gyermekkoporsója a római korszakból, rajta márvány [[relief]]ek a gyászoló szülőkről, a gyermek életének jeleneteivel.
[[Fájl:Agrigent Kirche S. Nicola.jpg|bélyegkép|hochkant|A San Nicola]]
A '''San Nicola''' eredetileg a ciszterciták kolostorának temploma volt. Ugyanúgy, mint maga a kolostor is a 13. századból való [[Romanika|román stílusú]] homlokzattal, két ante-pillérrel és boltíves kapuval. Utóbbin végigfut egy, a homlokzatot horizontálisan tagoló párkány. Az egyik oldalsó kápolnában a 2. vagy 3. századból való római szarkofágot állítottak ki, amit „[[Phaidra|Phédra]] [[szarkofág]]jának “ neveztek el. Rajta márvány relief mutatja be Phédra viszonzatlan szerelmének történetét, amit Theseus gyermeke, egyben Phédra mostoha fia [[Hippolütosz (Thészeusz fia)|Hippolütosz]] iránt érzett, valamint Hippolütosz halálát.
[[Fájl:Agrigent Ekklasiasterion.jpg|bélyegkép|balra|Az ekklésziaszterion és a Phalaris oratóriuma]]
A múzeumtól délre található az '''[[ekklésziasztérion]]''', vagyis az [[ekklészia]], a népgyűlés helye a hellén korban. A domb oldalában 20 sorban voltak félkör mentén a sziklába vájt ülések, a félkörök közös centrumában kerek szónoki emelvény volt. Az ekklésziasztérion mintegy 48 m átmérőjű. Megközelítőleg 3000 ember számára adott helyet.
Az ekklésziasztérion körül és részben ennek üléssoraira épült a '''Phalaris oratóriuma''' (imádkozó helye). Az antik [[türannisz]]hoz helytelenül rendelték ezt hivatkozva oly híradásokra, melyek ezen a helyen Phalaris palotájáról tudósítanak. Viszont a napjainkban itt álló épület a Kr. e. 2. évszázadból való és a római időkből fennmaradt egyetlen kultikus épület Agrigentumból. Eredetileg az épület [[Oszloprend|ion stílusú]] [[prosztülosz]] volt, magasított alapon állt előtte pedig négyszögű oltárt emeltek. Az első században a kis templom síremlék szerepet kapott, majd a középkorban [[oratórium]]ként vált a cisztercita kolostor részévé. A nyugati oldalba ekkor vágtak ablakot.
[[Fájl:Agrigent hohe Agora.jpg|bélyegkép|A buleutérion]]
A múzeumtól északra ásták ki a '''buleutériont''', ez a [[bulé]], a népgyűléseket előkészítő tanács gyülekezési helye volt. Az ásatások két fő építési fázist tártak fel, az első a 4-től a 3. században, a [[hellénizmus]] idején volt, a második már a [[római birodalom]] fennállásakor. A buleutérion négyszögletes épület volt, félkörös gyülekezési hellyel.
A San Nicola-magaslattól keletre ásták ki a '''hellén-római városnegyedet'''. [[Timoleon]] Akragasz újabb benépesülését érte el. Az épületeket így a lerombolt város alapjain emelték, eközben [[hippodámosz]]i várostervezést fenntartották, az utcák szabályosak és egyenesek. A kiásott területen különböző építkezési időkből különböző építési stílusú épületek voltak, például hellén perisztülion-házak oszlopokkal körülvett belső udvarokkal és olasz átrium-házak. Egy pompás perisztülion-háznak ráadásul még fürdőmedencéje is volt. A házak padlózata mozaikokkal volt díszítve, melyek közül az egyszerűbbek geometrikus mintázattal és ornamentumokkal még eredeti helyükön láthatók, míg a komplexebbek, például egy gazellát ábrázoló a régészeti múzeumban láthatók. A kiásott negyedet a 7. századig még lakták, utána a lakók a biztonságosabb Girgenti-dombra költöztek el.
== Akropolisz ==
Az antik város [[akropolisz]]a a várostól északra az Athena-sziklán terült el és a Girgenti-dombon, mely utóbbi nyugaton csatlakozott hozzá. [[Polübiosz]] arról tudósít, hogy az akropolisz csúcsán [[temenosz]] volt két templommal, egyiküket [[Zeusz]] másikukat [[Athene]]nek szentelték.{{refhely | Polübiosz}}
A '''Zeusz-templom''' kortárs tudósítók szerint már Kr. e. a 6. században épült, így Akragasz legidősebb temploma. Maradványait a Girgenti-domb legmagasabb pontján a mai San Gerlando-[[Székesegyház|dóm]] körül gyanítják. Nincs azonban régészeti lelet, amely ezt a feltételezést megerősíthetné.
[[Fájl:Koldewey-Akragas-Maria-dei-Greci.png|bélyegkép|balra|S. Maria dei Greci, alaprajz (Robert Koldewey alkotása)]] Az '''Athena-templomot''' Kr. e. 480–460 körül építették dór stílusú [[peripterosz]]ként. Feltehetően ennek a templomnak a maradványin épült fel már a bizánci időkben egy újabb templom. A mai Santa Maria dei Greci templomot 1200 körül építették fel. A kiásott [[krepidóma]] részei és az Athena-templom északi oldalából való hat dór oszlop csonkja a templom alatt láthatók (lásd az [[:Fájl:Koldewey-Akragas-Maria-dei-Greci.png|alaprajzot]]). A cellának eddig nem találták meg a nyomait.
[[Fájl:Serradifalco-Akragas-Tempio-di-Cerere.png|bélyegkép|A San Biagio (az egykori Démétér-templom), Serradifalco rézkarca]]
Az Athena-szikla (Rupe Atenea) keleti végén állt a '''Démétér-templom'''. Kr. e. 480–470 körül dór [[in antis]] templomként emelték. Megmaradt belőle az alap és a cella falainak egy része. Erre az alapra és a falak maradványainak felhasználásával építették fel a középkori San Biagio-templomot. Eközben az orientációját megfordították. Így az apszis az eredeti pronaosz falai közt áll (lásd [[:Fájl:Koldewey-Akragas-San-Biagio.png|az alaprajzot]]). A kerek oltárok és szenteknek felajánlott képek, melyeket a templom közelében találtak, a föld-istennőre [[Démétér]]re utalnak. Az ugyancsak itt megtalált sok olajmécses éjszakai istentiszteleteket tételez fel.
A Démétér-templom alatt '''Démétér szikla-szentélye''' található. Az Athena-szikla falában három barlang található, egy és ugyanaz a forrás látja el őket vízzel. Ez utóbbit több egymással összekötött medencében gyűjtötték össze. A barlangba egy négyszögletes épületen keresztül juthatunk el, amelyben a vizet is gyűjtik, majd az alatta lévő kádakba vezetik. Feltételezések szerint a barlangok már a [[szikánok]] számára is, akik a görög betelepedés előtt laktak itt, kultikus helyként szolgáltak.
== További épületek ==
[[Fájl:Theron tomb.jpg|bélyegkép|balra|hochkant|Teron sírja]]
A templomok dombja folytatódik a Kolymbéthra kertjei völgyének másik oldalán lévő dombbal. Ezen található a '''Héphaisztosz-templom'''. Ez még az antik város falain belül, de már nem a „Templomok völgyében“ van. [[Héphaisztosz]] templomának bejárata a Villaseta városrészbe vezető úton található, kb. egy km-re Teron sírjától nyugatra. A Héphaisztosz-templomtól nagyon szép kilátás nyílik a Valle dei Templi templomsorára. Ez Akragasz klasszikus templomai közt a legfiatalabb. Körülbelül Kr. e. 430-ban dór [[peripterosz]]ként négylépcsős alépítményre épült. A [[cella (építészet)|cellát]] sokkal kisebb archaikus [[megaron]]ra építették fel. Az egészből mára már csak két oszlop-maradvány áll. Mivel ezeken a bordázat csak részleges ezért feltételezhető, hogy a templom építése félbeszakadt, amikor a karthágóiak Kr. e. 406-ban lerombolták.
A IV. sz. kapu (Porta Aurea) előtt, az antik városon kívül nagy hellén-római [[nekropolisz]] van. Ez a „Necropoli Giambertoni“ nevet kapta. Többnyire egyszerű sírok, vagy pedig a földbe süllyesztett [[szarkofág]]ok vannak itt, de akad monumentális épület is köztük. Közvetlenül a IV-es kapun kívül van '''Teron sírja'''. Tévedésből tekintik ezt Teron nyughelyének, ennek alapja [[Diodórosz (történetíró)|Diodorus Siculus]] leírása a türannosz ma már nem létező síremlékéről. A ma is álló építmény azonban sokkal későbbi időkből való. Kr. e. 75–70 körül épült és gyaníthatóan [[heroon]] volt, vagyis kiemelkedő polgár emlékét szolgáló épület. Dór párkánnyal díszített négyszögletes alapon áll, amelyre ház formájú felépítmény került. A falakon vakajtók vannak és a sarkokon ión oszlopok dór stílusú kőgerendázatot tartanak.
[[Fájl:Koldewey-Akragas-Temple-of-Asklepios-rear-view.png|bélyegkép|Az Asklepios-templom, Robert Koldewey rajza]]
A városon kívül, még távolabb található az '''Aszklepios-templom'''. Ezt is Cicerótól tudjuk, aki tudósított az itt lévő [[Apollón]]nak , [[Aszklépiosz]] apjának szobráról, amit Verres ellopott. A templom formája szerint ''in antis'' pszeudo-opisztodomosszal, amely körülbelül kétszer olyan hosszú, mint széles. Az előcsarnokot, a ([[pronaosz]]t) az előre ugró oldalfalak ([[Ante|anték]])közt két oszlop képezi, miközben a hátsó csarnokot ([[opisztodomosz]]) csak féloszlopok és [[pilaszter]] imitálja a hátsó falon. Újabb ásatások az Askepios-templomok környezetében tipikus épületkomplexumot tártak fel portikusszal, ciszternával és 28 betegszobával.
A Héra-templomtól keletre, a plató lábánál található egy kora keresztény '''basilicula''' (kis bazilika, kápolna), méretei 10,45 × 6,80 m. Feltételezik, hogy [[Nagy Konstantin]] császár hatalma idején [[Vértanú|mártírok]] emlékműveként emelték. Ma csak az alap és az alapfalak állnak. A földön két, trapéz formájú sírt találunk, bennük [[Terra Sigillata]]-maradványokat és egy római szarkofág töredékeit.
== Jegyzetek ==
{{Jegyzetek|oszlopok=3}}
== Fordítás ==
{{fordítás|de|Archäologische Stätten von Agrigent|oldid=137743904}}
== Források ==
* {{hely |Unesco-Liste}}{{CitWeb |url=http://whc.unesco.org/en/list/831 Unesco-Liste|szerző=Unesco|cím=Archaeological Area of Agrigento|weblap=whc.unesco.org |nyelvkód=en |dátum=1997|elér=2014-09-22 |formátum=html}}
* {{hely |Pindarosz}}{{CitWeb |url=http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus:text:1999.04.0101:text=comm:book=P.:poem=12| cím = 12. Pythische Ode, 1|elér=2014-09-29|formátum=html}}
* {{hely |Empedoklész}}{{CitWeb|cím=Töredékek |url=https://archive.org/details/diefragmenteder00krangoog|nyelvkód=de |elér=2014-09-30 |formátum=html}}
* {{hely |Spiegel}}{{CitWeb|szerző=Goethe| cím=Italienische Reise (Itáliai utazás) |url=http://gutenberg.spiegel.de/goethe/italien/ital189.htm |nyelvkód=de |elér=2014-09-30 |formátum=html}}
* {{hely |Spiegel2}}{{CitWeb|szerző= Johann Gottfried Seume| cím=Spaziergang nach Syrakus im Jahre 1802 (Séta Szirakuzába 1802-ben)|url=http://gutenberg.spiegel.de/seume/syrakus/syrak22.htm|nyelvkód=de |elér=2014-09-30 |formátum=html}}
* {{hely | Biagio Pace}}{{CitLib|szerző= Biagio Pace| cím=Arte e Civiltà (Művészet és civilség)|kötet=III|év=1935 |nyelvkód=it |loc= Milano|red= Dante Aligheri|pag= 587–600}}
{{Olaszország világörökségi helyszínei}}
{{Portál|Ókor}}
[[Kategória:Szicília]]
[[Kategória:Ókori görög települések]]
[[Kategória:Régészeti bemutatóhelyek]]
[[Kategória:Olaszország világörökségi helyszínei]]
[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]
